Önkéntességem nagy dobása

Az első három hónapom a beilleszkedésről szólt az ökofaluban, minden új és szokatlan volt számomra, ezért inkább figyeltem, tanultam és igyekeztem bedolgozni magam a közösség bizalmába. Megérkezésemkor az épületek általános műszaki állapota eléggé lepukkant volt, úgyhogy 6 évnyi e-mail generálás és excel huszárkodás után eldöntöttem, hogy én itt bizony rendbe vágok mindent, és gyerekkoromat újraélve, végre megint a fizikai világban fogok alkotni.

Ökofalu svéd módra

Recept: végy egy svéd-amerikai családot, szórd meg szociális és környezetvédelmi érzékenységgel, helyezd rá egy 5 hektáros tanya-tepsire, tedd be a svéd konzumerizmus és bürokrácia sütőjébe 9 évre, közben folyamatosan locsold önkéntesekkel és gyakornokokkal, majd ízlésesen vagy kevésbé ízlésesen tálald a világ számára.

Svéd föld – az első tapasztalatok

Fél évnyi előkészület és egy 2,5 órás repülőút után ott álltam életem új szakaszának kapujában. A magyarországi filmemen nyomtam egy szünet gombot, így indulhatott a svéd fejezet. Mihez kezd egy szabolcsi srác a vikingek földjén? Erre én is nagyon kíváncsi voltam abban a pillanatban, az idő meghozta később a válaszokat is. Ebben a bejegyzésben megosztom veletek az első szárnypróbálgatásaimat.

Életfeladat kereső

Mi az ami érdekel? Mivel foglalkoznék szívesen? – tettem fel már sokszor ezeket a kérdéseket magamnak, hogy valami izgalmas és szuper munkám legyen. Vagy ne is munkám legyen, hanem hobbim, amit jól megfizetnek. Huh, ez már elég durva gondolat, főleg a régi idők általános szellemiségéhez képest, hogy az élet nem szórakozás, és hogy mindenért keményen meg kell dolgozni. Ez utóbbi egyébként rendben is van, de azt a munkát lehetne esetleg élvezni?

Cselekedj!

  • Megmondtam a főnöknek, hogy március körül lelépek.
  • De hát még csak október van!
  • Tudom, de úgy éreztem, hogy el kell mondanom.
  • Megvan már, hogy hova mész? Mi van ha már most azt mondja, hogy fel is út, le is út, és nem vár márciusig?
  • Hát igen, van benne némi kockázat. Terveim már vannak, de még nincs konkrét hely. És igen, ráéreztél, a főnök nem volt túl boldog a bejelentés után, de bízom benne, hogy ezért nem küld el azonnal, és magamban is bízom, hogy megtalálom a helyemet.
  • Hát jól van, te tudod!

Részlet egy barátommal folytatott beszélgetésből, miután külső nyomást helyeztem saját magamra, hogy a tervezgetés után biztosan a tettek mezejére lépjek a kiutazást illetően. És bizony én vagyok az egyetlen, aki igazán tudja, hogy mit akarok elérni, úgyhogy nem tehettem mást, mint kitartok az elhatározásom mellett és cselekszem.

Álmodozástól az életvezetésig

Az előző bejegyzésekben leírtam hogyan jutottam el a szimpla önmegvalósítástól a tudatos életvezetésig, ami a flow élménnyel átitatott karrieren túl magában foglalja a testi-lelki feltöltődéssel, emberi kapcsolatainkkal és az anyagi biztonsággal való törődést is. Mivel ezek a területek erősen hatnak egymásra, ezért muszály mindegyikre elegendő figyelmet fordítanunk, különben kibillenünk az egyensúlyunkból és a végén a padlón találjuk magunkat. Az igényeinknek és életszakaszunknak megfelelő egyensúly kialakítása pedig már egy olyan komplex feladat, amit nem úszunk meg listák és tervek írogatása nélkül. Az erőfeszítéseink viszont megtérülnek, mert egyszer csak azt vesszük észre, hogy jól érezzük magunkat bármi történjen is, sőt jobbnál jobb dolgok történnek velünk. De az aratás előtt jöjjön a vetés, most példaként megmutatom az én módszereimet.

Út az ismeretlenbe

Elhatároztam hogy külföldön fogok élni egy darabig, ezért fogtam magam, felszálltam egy repülőre, megérkeztem egy másik országba és elkezdtem élni. Ilyen egyszerű az egész. Ha szeretnéd, te is megtudod csinálni. Persze van néhány köztes állomás, most elmesélem a saját történetem mélyebb bugyrait is.

Önfejlesztési napló

Az élet úgy hozta, hogy projektmenedzser hallgatóként már a fősiskolán megismerkedtem a hatékonyság fogalmával, célok meghatározásával, folyamatos fejlesztéssel emberi és projekt oldalról egyaránt. De ezután sem volt megállás, szerencsére az első munkahelyemen évente többször is elküldtek valamilyen készségfejlesztő tréningre: időgazdálkodás, tárgyalástechnika, asszertív kommunikáció és még sorolhatnám. Az itt tanultak szintén hozzájárultak a személyiségem fejlődéséhez, és egyúttal hozzászoktam a folyamatos tanuláshoz is. Így később már saját elhatározásból is önfejlesztő könyvet ragadtam, vagy beiratkoztam egy-egy kurzusra, amelyek a munka mellett az életem más területein is hasznosak voltak. És hogy mik voltak ezek? A mai bejegyzésből kiderül.

Az életrevalóságom és ami mögötte van

Egy ideje már elhatároztam, hogy a virtuális térben is kinyitom a számat, és leírom a gondolataimat az életrevalóságomról. Egyrészt magamnak, hogy összegezzem a tapasztalataimat, másrészt azoknak, akiket érdekel egy másik földlakó szubjektív képe az aktuális világról.