Bejegyzés

Cselekedj!

  • Megmondtam a főnöknek, hogy március körül lelépek.
  • De hát még csak október van!
  • Tudom, de úgy éreztem, hogy el kell mondanom.
  • Megvan már, hogy hova mész? Mi van ha már most azt mondja, hogy fel is út, le is út, és nem vár márciusig?
  • Hát igen, van benne némi kockázat. Terveim már vannak, de még nincs konkrét hely. És igen, ráéreztél, a főnök nem volt túl boldog a bejelentés után, de bízom benne, hogy ezért nem küld el azonnal, és magamban is bízom, hogy megtalálom a helyemet.
  • Hát jól van, te tudod!

Részlet egy barátommal folytatott beszélgetésből, miután külső nyomást helyeztem saját magamra, hogy a tervezgetés után biztosan a tettek mezejére lépjek a kiutazást illetően. És bizony én vagyok az egyetlen, aki igazán tudja, hogy mit akarok elérni, úgyhogy nem tehettem mást, mint kitartok az elhatározásom mellett és cselekszem.

Út az ismeretlenbe

Elhatároztam hogy külföldön fogok élni egy darabig, ezért fogtam magam, felszálltam egy repülőre, megérkeztem egy másik országba és elkezdtem élni. Ilyen egyszerű az egész. Ha szeretnéd, te is megtudod csinálni. Persze van néhány köztes állomás, most elmesélem a saját történetem mélyebb bugyrait is.

Az életrevalóságom és ami mögötte van

Egy ideje már elhatároztam, hogy a virtuális térben is kinyitom a számat, és leírom a gondolataimat az életrevalóságomról. Egyrészt magamnak, hogy összegezzem a tapasztalataimat, másrészt azoknak, akiket érdekel egy másik földlakó szubjektív képe az aktuális világról.